Rákos - Galga - Csórrét

SZIE-MKK | BME-EIK | VITUKI
SZIE-MKK Kémia és Biokémia Tanszék | BME-EIK Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék | VITUKI Rt.
víztest tipológia | feltáró monitoring | környezeti értékelés | kivizsgálási monitoring | módszertani ajánlások
Rákos-patak és tórendszere | Galga-patak | Csórréti-tározó
1. Részjelentés | 2. Részjelentés
tudományos cikkek | konferenciák
subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link
subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link

Kutatási Eredmények

A projekt 2. részjelentésének anyaga

A főfejezetek címére kattintva azok PDF formátumban letölthetők.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1 BEVEZETÉS
1.1 A PROJEKT HÁTTERE ÉS JELENTŐSÉGE
1.2 MINTATERÜLETEK
1.3 CÉLKITŰZÉS
1.3.1 Általános célkitűzések
1.3.2 Helyspecifikus célkitűzések
1.4 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE
2 MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA
2.1 MÓDSZERTAN
2.1.1 Az EU Víz Keretirányelvének általános szempontjai
2.1.2 A projekt szervezeti felépítése
2.1.3 A projekt munkafázisai a munkaterv szerint
2.1.4 A projektben résztvevő intézmények feladatai
2.1.5 A projekt szakaszolása
2.1.6 Módszertani alapok a projekt műveléséhez
2.2 AZ ELVÉGZETT MUNKA BEMUTATÁSA
2.2.1 A meglevő információ összegyűjtése
2.2.1.1 A Rákos-patak vízrendszere
2.2.1.2 A Galga-patak vízrendszere
2.2.1.3 A Nagy-patak vízrendszere
2.2.2 Feltáró monitorozás
2.2.2.1 Mintavételi pontok
2.2.2.2 Mintavételi és mérési módszerek
2.2.3 Adatfeldolgozás
2.2.3.1 Alapstatisztika
2.2.3.2 Folyásirány szerinti változékonyság
2.2.3.3 Mintavételi gyakoriság számítása
2.2.4 GIS és honlap
2.2.5 Az elvégzett térinformatikai feladatok
2.2.6 Az elvégzett honlap-fejlesztési feladatok
2.2.7 VKI adaptációs módszerek
3 VÍZTÍPUSOK
3.1 A VKI ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSAI
3.2 A HAZAI HELYZET
3.2.1 Hazai folyótipológia
3.3 VÍZTÍPUSOK
3.3.1 Rákos-patak
3.3.2 Galga-patak
3.3.3 Nagy-patak
3.3.4 Előzetes víztest kijelölés a víztípusok alapján
3.3.4.1 Rákos-patak
3.3.4.2 Galga-patak
3.3.4.3 Nagy-patak
4 VÍZTEST KIJELÖLÉS
4.1 A VKI ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSAI
4.2 VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE
4.2.1 Rákos-patak
4.2.2 Galga-patak
4.2.3 Nagy-patak
5 REFERENCIA ÁLLAPOT ÉS POTENCIÁL
5.1 A VKI AJÁNLÁSAI
5.2 REFERENCIA ÁLLAPOT
5.2.1 Hegyvidéki, szilikátos hidrogeokémiai jellegű, durva mederanyagú, kis vízgyűjtőjű (10-200 km2) patak: 1. típus
5.2.1.1 A biológiai jellemzők
5.2.1.2 A hidromorfológiai jellemzők
5.2.1.3 A fiziko-kémiai jellemzők
5.2.1.4 A veszélyes anyagok
5.2.2 Dombvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepes-finom mederanyagú, kis vízgyűjtőjű (10-100 km2) csermely: 8. típus
5.2.2.1 A biológiai jellemzők
5.2.2.2 A hidromorfológiai jellemzők
5.2.2.3 A fiziko-kémiai jellemzők
5.2.2.4 A veszélyes anyagok
5.2.3 Síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepes-finom mederanyagú, kis vízgyűjtőjű (10-100 km2) csermely: 15. típus
5.2.3.1 A biológiai jellemzők
5.2.3.2 A fiziko-kémiai jellemzők
5.2.3.3 A veszélyes anyagok
5.2.4 Síkvidéki, meszes hidrogeokémiai jellegű, közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű (100-1000 km2) kis folyó: 18. típus
5.2.4.1 A biológiai jellemzők
5.2.4.2 A hidromorfológiai jellemzők
5.2.4.3 A fiziko-kémiai jellemzők
5.2.4.4 A veszélyes anyagok
5.3 KIVÁLÓ POTENCIÁL A MINTATERÜLETEK TÁROZÓIRA
5.3.1.1 A biológiai jellemzők
5.3.1.2 A fiziko-kémiai jellemzők
5.3.1.3 A veszélyes anyagok
5.4 RÉSZÖSSZEFOGLALÓ
6 ÖKOLÓGIAI MINŐSÍTÉS
6.1 A TÍPUS REFERENCIA ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA, AZ OSZTÁLYHATÁROK MEGÁLLAPÍTÁSA
6.2 ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTI OSZTÁLYOZÁS A NAGY-PATAK VÍZRENDSZERÉN
6.2.1 Osztályozás KOIps alapján, a Nagy-patakvíz rendszerén
6.2.2 Nagy-patak vízrendszere, I. Víztest minősítése
6.2.3 Nagy-patak vízrendszere, 3. Víztest minősítése
6.2.3.1 Minősítés KOI alapján
6.2.3.2 Minősítés oldott oxigén alapján
6.2.3.3 Minősítés ammónium-ion alapján
6.2.3.4 Minősítés nitrit-ion alapján
6.2.3.5 Minősítés nitrát-ion alapján
6.2.3.6 Minősítés foszfát-ion alapján
6.2.3.7 Minősítés a-klorofill alapján
6.2.3.8 Minősítés pH alapján
6.2.3.9 Minősítés lúgosság alapján
6.2.3.10 Minősítés fajlagos elektromos vezetőképesség alapján
6.2.3.11 Minősítés kalcium-ion alapján
6.2.3.12 Minősítés kálium-ion alapján
6.2.3.13 Minősítés magnézium-ion alapján
6.2.3.14 Minősítés nátrium-ion alapján
6.2.3.15 Minősítés klorid-ion alapján
6.2.3.16 Minősítés szulfát-ion alapján
6.2.4 Nagy-patak vízrendszere, 3. víztest minősítésének összefoglalása
6.2.5 Nagy-patak vízrendszere, 2. víztest minősítése
6.3 RÉSZÖSSZEFOGLALÓ
7 EMBERI HATÁSOK
7.1 HIDROMORFOLÓGIAI HATÁSOK
7.1.1 Rákos-patak
7.1.2 Galga-patak
7.1.3 Nagy-patak
7.2 TERHELÉSEK
7.2.1 Rákos-patak
7.2.1.1 Pontszerű források
7.2.1.2 Nem-pontszerű források
7.2.1.3 Területhasználatból adódó terhelések
7.2.1.4 Belterületi lefolyásból adódó terhelések – egy kísérlet tapasztalatai
7.2.2 Galga-patak
7.2.2.1 Pontszerű források
7.2.2.2 Részösszefoglaló
7.2.2.3 Nem-pontszerű források
7.2.3 Nagy-patak
7.2.3.1 Pontszerű és diffúz szennyező források
7.2.3.2 Diffúz szennyező források
7.3 RÉSZÖSSZEFOGLALÓ
8 VÍZTEST BESOROLÁS, KOCKÁZATOSSÁG
8.1 A HAZAI HELYZET
8.2 A VÍZTESTEK ELŐZETES BESOROLÁSA A HIDROMORFOLÓGIAI ÉS TERHELÉSI KRITÉRIUMOK SZERINT
8.2.1 Rákos-patak
8.2.2 Galga-patak
8.2.3 Nagy-patak
8.3 KÉMIAI KOCKÁZATOSÁG SZERVES MIKROSZENNYEZŐK ALAPJÁN
8.3.1 Víz
8.3.1.1 Rákos patak
8.3.1.2 Galga,
8.3.1.3 Csórréti-tározó
8.3.2 Üledék
8.3.2.1 Rákos-patak
8.3.2.2 Galga
8.3.2.3 Csórréti-tározó
8.3.3 Részösszefoglaló
8.4 KÉMIAI KOCKÁZATOSÁG SZERVETLEN MIKROSZENNYEZŐK ALAPJÁN
8.4.1 Gödöllő-Isaszegi tórendszer
8.4.2 Galga-patak Iklad
8.5 A VÍZTESTEK ELŐZETES BESOROLÁSÁNAK IGAZOLÁSA BIOLÓGIAI ÚTON
8.5.1 Rákos-patak
8.5.1.1 Fitoplankton és bevonatalgák
8.5.1.2 Makroszkópikus gerinctelenek
8.5.1.3 Halfauna
8.5.2 Galga-patak
8.5.2.1 Fitoplankton és bevonatalgák
8.5.2.2 Makroszkópikus gerinctelenek
8.5.2.3 Halfauna
8.5.3 Nagy-patak
8.5.3.1 Fitoplankton és bevonatalgák
8.5.3.2 Makroszkópikus gerinctelenek
8.5.3.3 Halfauna
8.5.4 Részösszefoglaló
9 KÖRNYEZETI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
9.1 KIVÁLÓ ÉS JÓ ÁLLAPOT
9.1.1 Fitoplankton és bevonatalgák
9.1.2 Makrozoobenton
9.1.3 Halfauna
9.1.4 Fiziko-kémiai jellemzők
9.1.5 Veszélyes anyagok
9.2 KIVÁLÓ ÉS JÓ POTENCIÁL
9.2.1 Fitoplankton és bevonatalgák
9.3 RÉSZÖSSZEFOGLALÓ
10 FELÜGYELETI MONITOROZÁSMEGTERVEZÉSE
10.1 A FELÜGYELETI MONITOROZÁS VKI SZERINTI FELTÉTELRENDSZERE
10.2 HIBÁK ÉS FORRÁSAIK A VKI SZERINT
10.3 MÉRÉSI HIBA
10.4 A FIZIKO-KÉMIAI KOMPONENSEK TERÜLETI VÁLTOZÉKONYSÁGA
10.4.1 Rákos-patak
10.4.1.1 Mintavételi pontok számának meghatározása
10.4.1.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére
10.4.1.3 Részösszefoglaló
10.4.2 Galga-patak
10.4.2.1 Mintavételi pontok számának meghatározása
10.4.2.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére
10.4.2.3 Részösszefoglaló
10.4.3 Nagy-patak
10.4.3.1 Mintavételi pontok számának meghatározása
10.4.3.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére
10.4.3.3 Részösszefoglaló
10.4.4 Az emberi hatások és a fiziko-kémiai jellemzők értékeinek térbeni változékonysága
10.5 A BIOLÓGIAI JELLEMZŐK TERÜLETI VÁLTOZÉKONYSÁGA
10.5.1 Fitoplankton
10.5.1.1 Rákos-patak
10.5.1.2 Galga-patak
10.5.1.3 Nagy-patak
10.5.2 Makroszkópikus gerinctelenek
10.5.2.1 Rákos-patak
10.5.2.2 Galga, Galgagyörk
10.5.2.3 Aranybánya-patak, Csórréti-tározóba való torkolat feletti szakasz
10.5.2.4 A mintavételi erőfeszítéssel és mintaszámmal kapcsolatos értékelés
10.6 IDŐBENI VÁLTOZÉKONYSÁG
10.6.1 Javaslat az időbeli mintavételi gyakoriság megállapítására
10.6.2 Részösszefoglaló
11 A KIVIZSGÁLÁSI MONITOROZÁS MEGTERVEZÉSE
11.1 PONTSZERŰ FORRÁSOK MONITOROZÁSA
11.1.1 Szennyvíztelepek
11.1.1.1 Vízhozam
11.1.1.2 Fizikai-kémiai jellemzők
11.2 NEM-PONTSZERŰ FORRÁSOK MONITOROZÁSA
11.3 ALKALMAZÁS A TESZTTERÜLETEKRE
11.3.1 Rákos-patak
11.3.2 Galga-patak
11.3.3 Nagy-patak
11.4 RÉSZÖSSZEFOGLALÓ
12 AZ ALKALMAZHATÓ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK ELEMZÉSE.
12.1 BEAVATKOZÁS IGÉNYLŐ PROBLÉMÁK
12.1.1 Rákos-patak
12.1.2 Galga-patak
12.1.3 Nagy-patak
12.2 MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK
12.2.1 Hidromorfológiai rehabilitáció
12.2.2 Szennyvízterhelés és állattartásból eredő hígtrágya terhelés csökkentése
12.2.3 Belterületi lefolyásból származó terhelés csökkentése
12.2.4 A mezőgazdaságból származó diffúz terhelés csökkentése
13 A BEAVATKOZÁSOK OPERATÍV MONITORINGJÁNAK MEGTERVEZÉSE
13.1 HIDROMORFOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ MONITOROZÁSA
13.2 SZENNYVÍZTERHELÉS ÉS ÁLLATTARTÁSBÓL EREDŐ HÍGTRÁGYA TERHELÉS MONITOROZÁSA
13.3 BELTERÜLETI TERHELÉS CSÖKKENTÉSÉNEK MONITOROZÁSA
13.4 A MEZŐGAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ DIFFÚZ TERHELÉS CSÖKKENTÉSÉNEK MONITOROZÁSA
13.5 RÉSZÖSSZEFOGLALÓ
14 A PROJEKT HONLAPJA
14.1 A LÉTREHOZOTT RENDSZER BEMUTATÁSA
14.1.1 A honlap struktúrája
14.2 A KUTATÓCSOPORTOK KÖZÖTTI ADATCSERE MEGOLDÁSA: FTP SZERVER
14.3 RÉSZÖSSZEFOGLALÓ
15 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
15.1 VÍZTÍPUSOK
15.2 VÍZTESTEK LEHATÁROLÁSA
15.3 REFERENCIA ÁLLAPOT ÉS POTENCIÁL
15.4 A VKI SZERINTI MINŐSÍTÉS GONDJAI
15.5 EMBERI HATÁSOK
15.5.1 Hidromorfológiai hatások
15.5.2 Szennyezőanyag terhelések
15.6 A VÍZTESTEK BESOROLÁSA
15.6.1 Besorolás
15.6.2 A besorolás biológiai igazolása
15.7 KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK, JÓ ÁLLAPOT
15.8 FELÜGYELETI MONITOROZÁS TERVEZÉSE
15.8.1 A Rákos-patak
15.8.2 A Galga-patak
15.8.3 A Nagy-patak vízrendszere
15.8.4 A mintavételi alaposság és a taxonszám összefüggése
15.8.5 Időbeli mintavételi gyakoriság megállapítása
15.9 KIVIZSGÁLÁSI MONITOROZÁS, MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOK ÉS OPERATÍV MONITOROZÁS
15.10 HONLAP ÉS TÉRINFORMATIKAI RENDSZER
15.11 JAVASLATOK
16 IRODALOMJEGYZÉK
17 AZ EDDIGI KÉT SZAKASZBAN ELKÉSZÜLT, A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓK

Rólunk | Oldaltérkép | Kapcsolat | ©2006 KTI Kht.