Rákos - Galga - Csórrét

SZIE-MKK | BME-EIK | VITUKI
SZIE-MKK Kémia Ús Biokémia Tanszék | BME-EIK Vizi Közmű Ús Környezetmérnöki Tanszék | VITUKI Rt.
víztest tipológia | feltáró monitoring | környezeti értékelés | kivizsgálási monitoring | módszertani ajánlások
Rákos-patak és tórendszere | Galga-patak | Csórréti-tározó
1. Részjelentés | 2. Részjelentés
tudományos cikkek | konferenciák
subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link
subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link

Kutatási Eredmények

1 BEVEZETÉS
1.1 A PROJEKT HÁTTERE ÉS JELENTŐSÉGE
1.2 MINTATERÜLETEK
1.2.1 A Nagy-patak vízrendszere
1.2.2 A Galga-patak vízrendszere
1.2.3 A Rákos-patak vízrendszere
1.3 CÉLKITŰZÉS
1.3.1 Általános célkitűzések
1.3.2 Helyspecifikus célkitűzések
1.4 A PROJEKT JELENTŐSÉGE
1.5 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE
2 MÓDSZERTAN ÉS ELVÉGZETT MUNKA
2.1 MÓDSZERTAN
2.1.1 Az EU Víz Keretirányelvének általános szempontjai
2.1.2 A projekt szervezeti felépítése
2.1.3 A projekt munkafázisai
2.1.4 Módszertani alapok a projekt műveléséhez
2.2 AZ ELVÉGZETT MUNKA BEMUTATÁSA
2.2.1 A meglevő információ összegyűjtése
2.2.2 Részletes monitorozás
2.2.2.1 Mintavételi pontok
2.2.2.2 Mintavételi és mérési módszerek
2.2.3 Adatfeldolgozás
2.2.3.1 Alapstatisztika
2.2.3.2 Folyásirány szerinti változékonyság
2.2.3.3 Mintavételi gyakoriság számítása
2.2.4 Víztestek csoportosíthatóságának vizsgálata
2.2.5 GIS és honlap
2.2.5.1 Térinformatikai feladatok
2.2.5.2 Honlap-fejlesztési feladatok
2.2.6 VKI adaptációs módszerek
3 VÍZTÍPUSOK
3.1 A HAZAI FOLYÓTIPOLÓGIA
3.2 VÍZTÍPUSOK
3.2.1 Rákos-patak
3.2.2 Galga-patak
3.2.3 Nagy-patak
3.2.4 Előzetes víztest kijelölés a víztípusok alapján
3.2.4.1 Rákos-patak
3.2.4.2 Galga-patak
3.2.4.3 Nagy-patak
4 VÍZTEST KIJELÖLÉS
A VKI ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSAI
4.1 VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE
4.1.1 Rákos-patak
4.1.2 Galga-patak
4.1.3 Nagy-patak
5 REFERENCIA ÁLLAPOT ÉS POTENCIÁL
5.1 A VKI AJÁNLÁSAI
5.2 REFERENCIA ÁLLAPOT
6 ÖKOLÓGIAI MINŐSÍTÉS
7 EMBERI HATÁSOK
HIDROMORFOLÓGIAI HATÁSOK
Rákos-patak
Galga-patak
Nagy-patak
TERHELÉSEK
Rákos-patak
7.1.1.1 Pontszerű források
7.1.1.2 Nem-pontszerű források
7.1.1.3 Területhasználatból adódó terhelések
7.1.1.4 Belterületi lefolyásból adódó terhelések – egy kísérlet tapasztalatai
Galga-patak
7.1.1.5 Pontszerű források
7.1.1.6 Nem-pontszerű források
Nagy-patak
7.1.1.7 Pontszerű és diffúz szennyező források
7.1.1.8 Diffúz szennyező források
8 VÍZTEST BESOROLÁS, KOCKÁZATOSSÁG
8.1 A VÍZTESTEK ELŐZETES BESOROLÁSA A HIDROMORFOLÓGIAI ÉS TERHELÉSI KRITÉRIUMOK SZERINT
8.1.1 Rákos-patak
8.1.2 Galga-patak
8.1.3 Nagy-patak
8.2 KÉMIAI KOCKÁZATOSÁG SZERVES MIKROSZENNYEZŐK ALAPJÁN
8.2.1 Víz
8.2.1.1 Rákos patak
8.2.1.2 Galga,
8.2.1.3 Csórréti-tározó
8.2.2 Üledék
8.2.2.1 Rákos-patak
8.2.2.2 Galga
8.2.2.3 Csórréti-tározó
8.3 KÉMIAI KOCKÁZATOSÁG SZERVETLEN MIKROSZENNYEZŐK ALAPJÁN
8.3.1 Gödöllő-Isaszegi tórendszer
8.3.2 Galga-patak Iklad
8.4 A VÍZTESTEK ELŐZETES BESOROLÁSÁNAK IGAZOLÁSA BIOLÓGIAI ÚTON
8.4.1 Rákos-patak
8.4.1.1 Fitoplankton és bevonatalgák
8.4.1.2 Makroszkópikus gerinctelenek
8.4.1.3 Halfauna
8.4.2 Galga-patak
8.4.2.1 Fitoplankton és bevonatalgák
8.4.2.2 Makroszkópikus gerinctelenek
8.4.2.3 Halfauna
8.4.3 Nagy-patak
8.4.3.1 Fitoplankton és bevonatalgák
8.4.3.2 Makroszkópikus gerinctelenek
8.4.3.3 Halfauna
9 KÖRNYEZETI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
9.1 KIVÁLÓ ÉS JÓ ÁLLAPOT
9.1.1 Fitoplankton és bevonatalgák
9.1.2 Makrozoobenton
9.1.3 Halfauna
9.1.4 Fiziko-kémiai jellemzők
9.1.5 Veszélyes anyagok
9.2 KIVÁLÓ ÉS JÓ POTENCIÁL
9.2.1 Fitoplankton és bevonatalgák
10 A VKI SZERINTI MONITOROZÁS ELŐÍRÁSAI
10.1 A VKI ÉS A MONITOROZÁS ÚTMUTATÓ ELŐÍRÁSAI
10.1.1 A feltáró monitorozás specifikumai
10.1.2 A vizsgálati monitorozás specifikumai
10.1.3 Operatív monitorozás specifikumai
10.1.3.1 A megfigyelési pontok megválasztása
10.1.3.2 A minőségi elemek megválasztása
10.1.3.3 A megfigyelések gyakorisága
10.2 A MÉRÉSEK HIBÁI ÉS FORRÁSAIK A VKI SZERINT
10.3 PONTOSSÁG, MEGBÍZHATÓSÁG, KOCKÁZAT
11 A PROJEKT ÁLTALÁNOS MONITOROZÁS TERVEZÉSI EREDMÉNYEI
11.1 MÉRÉSI HIBA
11.2 A FIZIKO-KÉMIAI KOMPONENSEK TERÜLETI VÁLTOZÉKONYSÁGA
11.2.1 Rákos-patak
11.2.1.1 Mintavételi pontok számának meghatározása
11.2.1.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére
11.2.2 Galga-patak
11.2.2.1 Mintavételi pontok számának meghatározása
11.2.2.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére
11.2.3 Nagy-patak
11.2.3.1 Mintavételi pontok számának meghatározása
11.2.3.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére
11.2.4 Az emberi hatások és a fiziko-kémiai jellemzők értékeinek térbeni változékonysága
11.3 A SZERVETLEN MIKROSZENNYEZŐK TERÜLETI VÁLTOZÉKONYSÁGA
11.4 A BIOLÓGIAI JELLEMZŐK TERÜLETI VÁLTOZÉKONYSÁGA
11.4.1 Fitoplankton
11.4.1.1 Rákos-patak
11.4.1.2 Galga-patak
11.4.1.3 Nagy-patak
11.5 A TÉRBENI HETEROGENITÁS VIZSGÁLATA EGY VÍZTESTEN BELÜL BIOLÓGIAI MINŐSÉGI ELEMEKRE
11.6 IDŐBENI VÁLTOZÉKONYSÁG
11.6.1 Javaslat az időbeli mintavételi gyakoriság megállapítására
11.7 VÍZTESTEK CSOPORTOSÍTHATÓSÁGA
12 A VIZSGÁLATI MONITOROZÁS MEGTERVEZÉSE
12.1 PONTSZERŰ FORRÁSOK MONITOROZÁSA
12.1.1 Szennyvíztelepek
12.1.1.1 Vízhozam
12.1.1.2 Fizikai-kémiai jellemzők
12.2 NEM-PONTSZERŰ FORRÁSOK MONITOROZÁSA
12.3 ALKALMAZÁS A TESZTTERÜLETEKRE
12.3.1.1 Rákos-patak
12.3.1.2 Galga-patak
12.3.1.3 Nagy-patak
13 AZ ALKALMAZHATÓ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK ELEMZÉSE
13.1 BEAVATKOZÁST IGÉNYLŐ PROBLÉMÁK
13.1.1 Rákos-patak
13.1.2 Galga-patak
13.1.3 Nagy-patak
13.2 MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK
13.2.1 Hidromorfológiai rehabilitáció
13.2.2 Szennyvízterhelés és állattartásból eredő hígtrágya terhelés csökkentése
13.2.3 Belterületi lefolyásból származó terhelés csökkentése
13.2.4 A mezőgazdaságból származó diffúz terhelés csökkentése
14 A MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOK OPERATÍV MONITOROZÁSÁNAK TERVEZÉSE
14.1 KOCKÁZATOS VÍZTESTEK OPERATÍV MONITOROZÁSA
14.2 BEAVATKOZÁSOK HATÁSAINAK OPERATÍV MONITOROZÁSA
14.3 HIDROMORFOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ MONITOROZÁSA
14.4 SZENNYVÍZTERHELÉS ÉS ÁLLATTARTÁSBÓL EREDŐ HÍGTRÁGYA TERHELÉS MONITOROZÁSA
14.5 BELTERÜLETI TERHELÉS CSÖKKENTÉSÉNEK MONITOROZÁSA
14.6 A MEZŐGAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ DIFFÚZ TERHELÉS CSÖKKENTÉSÉNEK MONITOROZÁSA
15 A PROJEKT HONLAPJA
15.1 A LÉTREHOZOTT RENDSZER BEMUTATÁSA
15.1.1 A honlap struktúrája
15.2 A KUTATÓCSOPORTOK KÖZÖTTI ADATCSERE MEGOLDÁSA: FTP SZERVER
16 JAVASLATOK KISVÍZFOLYÁSOK MONITOROZÁSÁRA A VKI KÖVETELMÉNYEI SZERINT
16.1.1 Általános megfontolások
16.2 KISVÍZFOLYÁSOK SPECIÁLIS TULAJDONSÁGAI
16.3 MINTAVÉTELI HELYEK KIJELÖLÉSE
16.3.1 Hidrológiai jellemzők
16.3.2 Biológiai jellemzők
16.3.2.1 Fitoplankton
16.3.2.2 Bevonat
16.3.2.3 Makrofita
16.3.2.4 Makroszkópikus gerinctelenek
16.3.2.5 Halfauna
16.3.3 Fiziko-kémiai komponensek
16.3.4 Különleges szennyezőanyagok
16.3.5 Üledék
16.4 REFERENCIAJELLEMZŐK, MINTAVÉTELI ÉS MÉRÉSI GYAKORISÁG TÉRBEN ÉS IDŐBEN
16.4.1 Hidrológiai jellemzők
16.4.2 Biológiai jellemzők
16.4.2.1 Fitoplankton
16.4.2.2 Bevonat
16.4.2.3 Makrofita
16.4.2.4 Makroszkópikus gerinctelenek
16.4.2.5 Halfauna
16.4.3 Fiziko-kémiai komponensek
16.4.3.1 Mérendő minőségi elemek
16.4.3.2 Térbeni gyakoriság
16.4.3.3 Időbeni gyakoriság
16.4.4 Különleges szennyezőanyagok
16.4.5 Üledék
16.5 MINTAVÉTELI ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREK
16.5.1 Hidrológiai jellemzők
16.5.1.1 A vízhozam mérési módszerek
16.5.2 Biológiai jellemzők
16.5.2.1 A Magyarországon bevezetett CEN szabványok
16.5.2.2 Előkészítés alatt álló CEN/ISO biológiai vízvizsgálati szabványok
16.5.3 Fiziko-kémiai komponensek
16.5.3.1 Mintavétel
16.5.3.2 Mérési módszerek
16.5.4 A különleges, és a jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok
16.5.4.1 Mintavétel
16.5.4.2 Mérési módszerek
16.5.5 Üledék
16.5.5.1 Mintavétel
16.5.5.2 Mérési módszerek
16.6 MINŐSÉGI ELEMEK ÉRZÉKENYSÉGE AZ EMBERI HATÁSOKRA
16.6.1 Tározás
16.6.2 Medermorfológia
16.6.3 Vízbevezetés és vízkivétel
16.6.4 Szennyezőanyag terhelések
16.6.4.1 Kommunális szennyvíz
16.6.4.2 Diffúz terhelések
16.6.4.3 Veszélyes anyagok
16.6.4.4 A szennyezőanyag terhelés csökkentés hatásainak operatív monitorozása
17 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
17.1 VÍZTÍPUSOK
17.2 VÍZTESTEK LEHATÁROLÁSA
17.3 REFERENCIA ÁLLAPOT ÉS POTENCIÁL
17.4 A VKI SZERINTI MINŐSÍTÉS GONDJAI
17.5 EMBERI HATÁSOK
17.5.1 Hidromorfológiai hatások
17.5.2 Szennyezőanyag terhelések
17.6 A VÍZTESTEK BESOROLÁSA
17.7 KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK
17.8 A MONITOROZÁS TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEI
17.8.1 Fiziko-kémai minőségi elemek térbeni mérési gyakorisága
17.8.1.1 A Rákos-patak
17.8.1.2 A Galga-patak
17.8.1.3 A Nagy-patak vízrendszere
17.8.2 A mintavételi alaposság és a taxonszám összefüggése
17.8.3 Időbeli mintavételi gyakoriság megállapítása
17.8.4 Víztestek csoportosíthatósága
17.8.5 Terhelés és mérési gyakoriság
17.9 VIZSGÁLATI MONITOROZÁS, MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOK OPERATÍV MONITOROZÁSA
17.10 MONITORING AJÁNLÁSOK (ÚTMUTATÓ) KISVÍZFOLYÁSOKRA
17.11 HONLAP ÉS TÉRINFORMATIKAI RENDSZER
17.12 JAVASLATOK
18 IRODALOMJEGYZÉK
19 A ZÁRÓJELENTÉSIG ELKÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK
20 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A III. MUNKASZAKASZ TERVEZETT ÉS A TÉNYLEGES KÖLTSÉGEIRŐL
20.1 SZENT ISTVÁN EGYETEM KÉMIA ÉS BIOKÉMIA TANSZÉK
20.2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK
20.3 VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET KHT

Rólunk | Oldaltérkép | Kapcsolat | ©2006 KTI Kht.