Rákos - Galga - Csórrét

SZIE-MKK | BME-EIK | VITUKI
SZIE-MKK Kémia és Biokémia Tanszék | BME-EIK Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék | VITUKI Rt.
víztest tipológia | feltáró monitoring | környezeti értékelés | kivizsgálási monitoring | módszertani ajánlások
Rákos-patak és tórendszere | Galga-patak | Csórréti-tározó
1. Részjelentés | 2. Részjelentés
tudományos cikkek | konferenciák
subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link
subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link

Mintaterületek

Csórréti-tározó

Elhelyezkedés és domborzat

A patak, amelyen a Csórréti-tározó létesült (a VITUKI Hidrológiai Atlasza szerint Gyöngyös-patak) a Mátra második legnagyobb csúcsa, a 964 m magas Galyatető délkeleti lejtőiről induló két patak, az Aranybánya-folyás és a Nagy Lipót-folyás összetalálkozásából keletkező patak. A nagyjából 780 m magasságban eredő két forráspatak közel 2- 3 km út megtétele után 540 m magasságban egyesül. Az egyesülés után délkelet irányba tartó patak Nagy-Halmaj térségében előbb délre, majd alig 1 km-es szakaszt követően délnyugat irányba folyik és a 494 m Kis-Halmaj körül éri el a befogadó Szén-patakot. A patak átlagos esése természetes állapotban meghaladja a 60%o-t. Torkolatánál a vízgyűjtő nagysága 17,3 km 2. A vízgyűjtőt a 3. ábra mutatja.

Munkánk során a természetesen nem csak magával a tározóval, hanem annak egész vízrendszerével foglalkozunk, azaz mind az öt tápláló patakkal, magával a tározóval, illetve az abból elfolyó Nagy-patakkal egészen a Szén-patakkal való összefolyásáig. Mivel e mintaterület több önálló névvel rendelkező patakból és tározóból áll, nem lehet a másik két mintaterülethez hasonlóan egyértelműen, egyetlen névvel hivatkozni rá. Ezért a továbbiakban ezt a mintaterületet – önkényes döntés alapján- a „Nagy-patak vízrendszere” néven fogjuk említeni. A patakokra vagy a saját nevükön, vagy a nekik adott sorszámmal hivatkozunk. A Csórréti-tározó, illetve tározó kifejezések kizárólag magára a víztározóra vonatkoznak és nem az egész mintaterületre.

Csórréti-tározó a Mátrában található 534 m tengerszint feletti magasságon. A tározót 1973-ban létesítették a környező területek ivóvízellátása céljából. A tározót völgyzárógát építésével alakították ki. A tározót meredek domboldalak határolják, vízgyűjtőjének határai elérik a 750- 800 m magasságot. A tározó vízgyűjtő területe meglehetősen kicsi, mindössze 8,38 km 2 területű, amely főleg észak-északnyugati irányba húzódik, egészen Galyatetőig. A tározó teljes térfogata 1 millió m 3, legnagyobb mélysége 22 méter, a felülete maximális üzemi vízszint esetén 12,8 ha. A tározót öt állandó patak táplálja. Ebből kettő (Nagybérc-folyás és Kisagyagos-folyás) a gáthoz viszonylag közel folyik a tározóba. A tározó északi oldalába torkollik be a három nagyobb vízfolyás: az Aranybánya-folyás, a Nyírjes folyás valamint a Nagy Lipót folyás. Ez utóbbi két pataknak egyetlen befolyója van a tározóba, mivel a torkolat felett körülbelül 50 méter távolságra egyesülnek. A Csórréti-tározóból elfolyója a Nagy-patak, amely a tározótól körülbelül 3 km távolságra, Gyöngyössolymos közelében torkollik a befogadó Szén-patakba. A Csórréti-tározó vízgyűjtő területét erdő borítja, mely körülbelül fele-fele arányban bükkből, illetve lucfenyőből áll.

Éghajlat

A vízgyűjtőterületet jellemző éghajlati mutatók a következők:

  • Évi átlagos középhőmérséklet: 9,5-10 ºC
  • Legmelegebb hónap (július) átlaghőmérséklete: 20,2 ºC
  • Leghidegebb hónap (január) átlaghőmérséklete: -2,9ºC
  • Átlagos évi csapadékmennyiség: 550- 600 mm
  • Napsütéses órák száma: 1950 óra
  • Elsődleges (uralkodó) szélirány: É-ÉNy
  • Másodlagos szélirány: D-DK
  • Jégverés gyakorisága: alacsony

Geológia és hidrogeológia

A Nagy-patak vízrendszerének részletes talajtani és geológiai vizsgálatát az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete végezte el. A terület földtani felépítése viszonylag egyszerű, a legnagyobb elterjedésben a „középső rétegvulkáni összlet” képződményei találhatók, amelyre a magasabb térszíni helyzetű bérceken sötétszürke piroxénandezit (fedőandezit) települ. A középső rétegvulkáni összleten belül, a Nyírjes-Névtelenbérc és a Nagy Lipót – Nagy-Lápafő vonulatában az ún. középső mátrai ércesedés vonulatai találhatók. A teléres ércesedés keletkezésével együtt a középső rétegvulkáni összlet képződményei is átalakultak. Általánosnak mondható a kőzetek átkovásodása, az ércesedett területeken, pedig az erőteljes piritesedés, agyagásványosodás (kaolinitesedés, montmorillonitosodás) és a karbonátosodás. A rétegvulkáni összletre a Kis-Galya – Nyesett-vár – Nagy-Galya – Nagy Lápafő – Csórhegy vonulatai mentén, a lényegen üdébb, változó mértékben kovásodott, és ezért az exogén hatásokkal szemben sokkal ellenállóbb fedőandezit települ. A területen két fontos tektonikai csapásirány jelölhető meg: az idősebb Ény-DK-i irányú törésrendszer mindenek előtt az érces telérek kialakulásában játszott meghatározó szerepet, míg a fiatalabb, ÉÉK-DDNy-i csapásirányú törések a terület feldarabolódását, kismértékű oldalirányú eltolódásokat eredményeztek. Elsősorban a ridegebb, lávafáciesű andezitek kőzetrés-rendszerei játszanak fontos szerepet a beszivárgásban, ennél fogva ezek a képződmények a terület elsőrendű hasadékos tározókőzetei. A Nagy-patak geológiai felépítése mutatja, hogy hidrogeokémiai besorolásában szilikátos kőzeteknek lesz meghatározó szerepe.

Képek a területről

Rólunk | Oldaltérkép | Kapcsolat | ©2006 KTI Kht.