Rákos - Galga - Csórrét

SZIE-MKK | BME-EIK | VITUKI
SZIE-MKK Kémia Ús Biokémia Tanszék | BME-EIK Vizi Közmű Ús Környezetmérnöki Tanszék | VITUKI Rt.
víztest tipológia | feltáró monitoring | környezeti értékelés | kivizsgálási monitoring | módszertani ajánlások
Rákos-patak és tórendszere | Galga-patak | Csórréti-tározó
1. Részjelentés | 2. Részjelentés
tudományos cikkek | konferenciák
subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link
subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link

A projekt bemutatása

Komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU VKI ajánlásainak figyelembevételével

Az Oktatási Minisztérium 2003. szeptemberében kiírta a „Környezetvédelmi műszaki fejlesztési alprogram” című pályázatot, mely, 5. altémájának („A környezet állapotának megismerésére és a környezetbiztonság fokozására irányuló kutatás-fejlesztési tevékenység”),„Komplex mérő-, megfigyelő- és információs rendszerek EU-konform továbbfejlesztése” című programpontjához kapcsolódóan adtuk be a „Komplex monitoring rendszer és adatbázis kidolgozása különböző környezetterhelésű kisvízfolyásokon az EU VKI ajánlásainak figyelembevételévelbe” című pályázatunkat, melyet a két fordulóból álló értékelés során a bírálók támogatásra érdemesnek találták.

A pályázatban vállalt feladatok végrehajtására egy három tagú konzorciumot hoztunk létre. A konzorcium koordinátora a Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszéke, másik két tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. A pályázat időtartama 2 év, összköltsége 70.741.000 forint, melyből 64.500.000 forint a pályázati támogatás összege.

A feladat jelentősége, aktualitása

A magyar Kormány 2001 közepén döntött a Víz Keretirányelv (VKI) bevezetéséről, melynek során számos részfeladatot kellett és kell megoldani. Az egyik alapvető fontosságú részfeladat a hazai monitoring hálózat kialakítása 2006 végére és működtetése 2007 elejétől. Hazánkban ugyan már az 1960-as évek végétől kezdve működik a felszíni vizek törzshálózati vizsgálata, azonban ennek a rendszernek a felépítése, szemlélete jelentős mértékben eltér a VKI által előírt háromszintű monitoringrendszer követelményeitől. Ezért nem elegendő a meglevő monitoringrendszer átszervezése, kibővítése, hanem egy más szemléletet tükröző új monitoringrendszert kell kidolgozni. Komoly problémát jelent, hogy számos olyan víztestet –kisvízfolyásokat- is be kell vonni a rendszerbe, amelynek vizsgálatára, minősítésére nem rendelkezünk megfelelő módszertannal.

Mivel az összes víztestet nem lehet monitorozni, nem lehetséges valamennyi állapotot és hatást vizsgálni, ezért a monitoring állomások és a mintavételi gyakoriságok kiválasztása elfogadható kompromisszumot igényel az ideálishoz tartozó pontosság és konfidencia, valamint a program költségei között.

A VKI szerinti országos monitoring rendszer kidolgozása és működtetése rendkívül költséges, milliárd forintos nagyságrendű forrást igényel. Sok megtakarítást lehetne elérni, ha tudományosan megalapozott módon volnánk képesek optimalizálni a költségeket és az információ tartalmat úgy, hogy a VKI szempontjai ne sérüljenek.

A projekt jelentősége abban áll, hogy a VKI követelményeinek megfelelően kialakított hazai vízminőség-védelmi mérőhálózat legfontosabb elemeit meghatározza és gyakorlatban alkalmazható módszertant dolgoz ki, amely nélkülözhetetlen az EU által előírt és elfogadott monitoring rendszer gyors felállításához és költségkímélő üzemeltetéséhez.

A projekt célkitűzései

A projekt célkitűzései két „szintre” tagolhatóak. Az elsődleges célkitűzések az eltérő karakterű és eltérő környezeti terhelésű kisvízfolyásokon megvalósítandó monitoring rendszerek kialakításának alapelveit és működtetésének rendjét hivatottak általánosítható formában, tudományosan megalapozni.

A hely-specifikus célkitűzések az egyes vizsgálati alprogramokhoz, mintaterületekhez kapcsolódnak, várható eredményeik elsősorban helyi jellegű problémák részletes feltárására, valamint megoldásuk megalapozására alkalmasak.

A projekt munkaterve

A munka elvégzéséhez három eltérő adottságú mintaterületet jelöltünk ki:

  • folyamatos emberi hatások (ipari, mezőgazdasági, kommunális) által erősen terhelt mintaterület: Rákos-patak és tórendszere
  • folyamatos emberi zavaró hatások (mezőgazdasági és kommunális) által közepesen befolyásolt mintaterület: Galga-patak
  • folyamatos emberi zavaró hatásoktól mentes mintaterület: Csórréti-tározó

A munka első szakaszában egy igen részletes ún. feltáró monitoring programot hajtunk végre mindhárom mintaterületen, melynek időtartama 12 hónap. A feltáró monitoringrendszer felállításához összegyűjtjük és értékeljük a mintaterületekről rendelkezésre álló információkat, értékeljük az emberi beavatkozások hatásait, a szennyező forrásokat, kijelöljük a víztesteket, meghatározzuk a referencia állapotokat és kijelöljük a mintavételi pontokat. A mérőhálózatot és a komponenseket úgy tervezzük meg, hogy az alkalmas legyen a tér- és időbeni változékonyság (hidro-morfológia, vízminőség és élőlény mintázat) becslésére.

A feltáró monitorin keretén belül az alábbi vizsgálatokat fogjuk elvégezni:

  • hidrológiai viszonyok (vízmérleg), hidromorfológiai jellemzők
  • általános vízkémiai paraméterek ( KOI ps, NH 4 +, NO 2 -, NO 3 -, szerves nitrogén, SO 4 2-, Cl -, lúgosság, Ca 2+, Mg 2+, Na +, K +, lebegőanyag, vezetőképesség, pH, oldott oxigén, redoxipotenciál)
  • nehézfémvizsgálatok (Hg, Cd, Pb, Cu, Cr, Ni, Al, Zn, Fe, Mn)
  • üledékvizsgálatok
  • talajvizsgálatok
  • biológiai vizsgálatok:
    • fitoplankton minőségi és mennyiségi
    • fitobentosz minőségi és mennyiségi
    • makrofitonok minőségi és mennyiségi
    • makrogerinctelenek minőségi és mennyiségi
    • halak minőségi és mennyiségi
  • veszélyes anyagok

A monitoringprogram eredményeit a VKI követelményeinek megfelelő térinformatikai (GIS) rendszerben jelenítjük meg. Az eredmények ismeretében meghatározzuk a környezeti célokat, amelyek jelentős hatással vannak a legalább jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedési program kialakítására.

Lehatároljuk a kritikus környezeti problémákat, megtervezzük a feltárásához szükséges kivizsgálási monitoringot, valamint elemezzük a problémák megoldására kínálkozó műszaki megoldásokat. Ezt követően megtervezzük a(z elvileg) végrehajtott beavatkozások eredményeit vizsgáló operatív monitoringrendszert.

Elvégezzük a VKI által megkövetelt háromszintű ( felügyeleti, kivizsgálási és működési ) monitoringrendszer üzemeltetésének költségelemzését és becsüljük az országos rendszer várható költségeit. Durva költségbecslést végzünk a jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokra vonatkozóan.

Módszertani útmutatót készítünk a jelen projekt eredményeinek és az EU CIS monitoringgal foglalkozó munkacsoportjának ajánlásai figyelembe vételével. A módszertani útmutató az alábbi részeket tartalmazza:

  • A felügyeleti, kivizsgálási és működési monitoring megtervezésének alapelvei.
  • A víztestek jellemző állapotának megállapításához szükséges tér-és időbeni mintázás gyakorlatának ismertetése.
  • A mintavételi helyek számának meghatározása. A mintavételi helyek számának és a költségvonzatának optimalizálása.
  • A mérési gyakoriság meghatározása a költségek és az információ veszteség optimalizálására.
  • A mérendő komponensek körének meghatározása.
  • Az adatok adatbázisba rendezése és térképi megjelenítése a VKI követelményei szerint.
Rólunk | Oldaltérkép | Kapcsolat | ©2006 KTI Kht.